Az időskori hangképzési zavarok – a presbyphonia – a hallászavarokhoz hasonlóan jelentősen rontják a kommunikációs képességet, így az életmi­nőséget is. A prevenció legjobb, természetes módja a hang „tornáztatása“, azaz a rendszeres beszéd és éneklés. A hosszan tartó gyakorlást igénylő logopédiai hangterápián túl lehetséges a lokális érzéstlenítésben végzett hangajak-augmentáció, amely azonnali eredményt hoz.

A szexuális fájdalom nem diszfunkció vagy pszichológiai zavar, hanem a testi fájdalomszindrómák közé sorolható állapot. Megfelelő diagnózist és korszerű kezelést követően az esetek többségében helyreáll a szexuális élettel kapcsolatos elégedettség.

Világszerte nő a szexuálisan átvihető betegségek (STD) száma, és a HPV-fertőzés a leggyakoribb vírusos STD. Az egyéb STD-ktől eltérően a HPV-infekció nem kötő­dik speciális kockázati csoportokhoz. Németországban a nők 70–80%-a fertőződik HPV-vel, és tízből egy esetben perzisztál a fertőzés. A HPV-asszociált kondilómák, karcinómák és rákmegelőző állapotok egyre fiatalabb korban lépnek fel. A HPV-asszociált genitális és extragenitális neopláziák interdiszciplináris kihívást jelente­nek. A HPV-fertőzés primer prevenciójának fő eszközei a felvilágosítás, a védőoltás és a különböző óvintézkedések. Az oltás javallatát Németországban ki kellene ter­jeszteni a fiúkra és fiatal férfiakra.

A herezacskó fájdalmas teriméi sürgős kivizsgálást, a here állományán belü­li terimék haladéktalan urológiai beutalást tesznek szükségessé. Herecsavarodásra utal a gyors kezdet, a hányinger és hányás, a magasan elhelyezkedő here; a herék megőrzéséhez 6 órán belüli műtétre van szükség. A here- vagy mellékhere-gyulla­dás tünetei lassabban bontakoznak ki, az ultrahang fokozott vérátáramlást jelez. Ha az akut kezdetű fájdalommal jelentkező betegnél a fizikális és az ultrahangvizsgá­lat nem tár fel jellegzetes eltérést, a herefüggelékek megcsavarodására kell gon­dolnunk. A here rosszindulatú daganatait 15%-ban kíséri fájdalom. A lágyéksérvek a herétől különállóan tapinthatók. 

A rendszeres és szervezett gyermekorvosi és védőnői szűrővizsgálatok jelentősen előrehozták az urológiai fejlődési rendellenességek felismerésének időpontját. A korai felismerés egyben felveti az ellátás stratégiájának kérdéseit. A panaszt még nem okozó elváltozások korai észlelése megnövelte a háziorvosi praxisban a gondozottak számát.

A genetikai eredetű vesebetegségek jobb megismerése az elmúlt évtizedben lehetővé tette a veseműködés pontosabb megértését. Ritka genetikai defektusok kutatása gyakori – öröklött vagy szerzett - vesebetegségek kórélettani alapjait világította meg, s kiindulópontként szolgálhat új terápiás stratégiák kidolgozásához. 

A kismedencei gyulladásos betegség a nők elsősorban a fiatal, szexuálisan aktív nők – felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés. A diagnózis klinikai. A betegség gyanúját fel kell vetni, ha fennáll a betegség kockázata, a kismedencei vagy alhasi fájdalom hátterében nincs kimutatható ok, és a cervix mozgatásra, illetve a méh vagy az adnexumok tapintásra érzékenyek. 

Számos vizsgálatban találtak összefüggést a rákkockázat és a diabetes mellitus progressziója, illetve az obezitás között. Egyes antidiabetikus kezelések növelhetik, mások csökkenthetik a rákkockázatot. A hosszú hatástartamú glargin inzulinanalóg fokozott mitogén hatást fejthet ki in vitro.